Szórakoztat és irányít. Magyar hagyományok szerint búcsúztatja el a vőlegényt a szüleitől, majd a násznép jelenlétében kéri ki a menyasszonyt a szülői házból. Rigmusokban, versikékben, szavalva beszél. A tardíció szerint elengedhetetlen kellékei a vőfélybot, mely szalagokkal tűzdelt és a bokrétás kalap. A vőfély régen a vőlegény közeli rokona, barátja volt, mostanság már inkább hivatalos vőfélyek látják el ezt a feladatot egy esküvőn.

A polgármesteri hivatalban vagy kihelyezett esküvői helyszínen megtartott szertartásforma, melyet hivatalos szertartás esetén (mely jogi hatásokkal jár) az önkormányzat dolgozója az anyakönyvvezető (aki jogosultsággal rendelkezik az anyakönyvi bejegyzések megtételére) celebrál. A szertartást egy szertartásvezető is tarthatja, aki ugyan azon eszközöket (szertartáskönyv, tricolor szalag) használja, azonban a szertartásvezető előtt tett nyilatkozat nem jár jogi hatásokkal.

Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlévő házasulók az egyházuk képviselője előtt és két tanú együttes jelenlétében személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. Jelenleg ma a Magyarországon a polgári esküvőt ismerik el joghatályosan, számos országban az egyházi esküvő egymagában is érvényes. Az egyházi esküvő tulajdonképpen az egyházi ünnepélyes házasságkötés.

További hasznos tudnivalók az esküvői szertatásokról…

Ez a tánc az esküvő éjszakáján megrendezett tánc, amelyen a menyasszony utoljára táncol lányként. A régebbi, több napos lakodalmakban az ünnepi lakoma előtt rendezték délelőtt vagy délután, jóval a fektetés és kontyolás szertartása előtt. Az utóbbiak elmaradásával és az esküvő időtartamának megrövidülésével a menyasszonytánc időpontja rendszerint éjfélre, vacsora utánra esik. A menyasszonytánc alkalmával a vendégek, akik táncoltak a menyasszonnyal ajándékot adnak a táncért cserébe. Ez az ajándék lehet pénz, sorsjegy, lottószelvény vagy tárgyi ajándék is.

A menyecsketánc a menyasszonytánctól eltérően éjfél után kezdődik és az újasszony járja már átöltözve (menyecsekruhában). A két tánc (menyasszony-, és menyecsketánc) közül az egyiket szokás csak megtartani, mivel a lényege a két táncnak ugyan az.

A dobócsokor egy angolszász kultúrából (csak úgy mint a ceremóniamester) átvett szokás, ahol eredetileg a menyasszonyi csokrot dobta el a menyasszony az esküvő végén. A dobócsokor kevésbé díszes, a virágok összeállításában és színeiben, kicsinyített másolata a menyasszonyi csokornak. Rendkívül látványos, ha a dobócsokor repülés közben több, kisebb csokorra esik szét, így több  lány vendégnek is jut belőle.

A csokordobás alkalmával többnyire az elre a célra készített dobócsokrot dobja el a menyasszony a hajadon lányoknak. Azonban ha nincsen külön dobócsokor a menyasszonyi csokrot is eldobhatja a hajadonoknak. A hagyomány szerint aki elkapja a csokrot az lesz a következő menyasszony. A csokordobás eseménye általában a templomi szertartást vagy a polgári esküvőt követi.

A házaspárbaj egy modern kor igényeinek megfelelő esküvői játék. Amelyet párok részvételével játszat a ceremóniamester. A játék lényege, hogy a párok egymásnak háttal ülnek, a ceremóniamester kérdéseket tesz fel a párokkal kapcsolatban, amelyre a bal- vagy a jobb kézben tartott férfi-, és női cipők felemelésével kell válaszolniuk a résztvevőkenk.

Az ifjú pár előzetes segítségével a ceremóniamester játékosokat választ a játékhoz, összesen kilenc főt, és kiosztja a következő szerepeket: király, királyné, kocsis, jobb ló, bal ló és négy fő hintó. A játékosok leülnek egy-egy székre, melyet „hintó alakzatban” rendezett el a táncparkett közepén a ceremóniamester. A ceremóniamester elkezd mesélni egy történetet, és amikor az egyes játékosok hallják a szereplő nevét, akit ők játszanak, fel kell ugraniuk a helyükről, és körbe kell szaladniuk a székük körül, majd leülniük. Aki elrontja, innia kell.

A búcsúztató és a kikérés a lakodalmi ceremónia része. A vőfély előbb a fiús háznál elbúcsúztatja a vőlegényt a szüleitő és testvéreitől. Ezek után elmennek a lányos házhoz. A vőfély kikéri a lányt fiú nevében különböző versekkel a szülőktől, nagyszülőktől.

A ceremóniamester az ifjú pár nevében mond köszönetet a szülőknek, esetleg nagyszülőkenk, akik támogatták és felnevelték a házasokat. A polgári szertartás része is lehet a szülőköszöntő, ilyenkor az anyakönyvvezető vagy a szertartás vezető mond köszönetet az ifjú pár szüleinek a nevükben, mely végén a pár virágot és/vagy ajándékot ad szüleinek.

Az ifjú pár esküvőjén vetítésre kerülő, fényképekből összeállított rövid zenés film.
Fajtái:
1. Klasszikus életútfilm – gyerekkortól felnőttkorig változnak a képek, egy menyasszony, egy vőlegény leosztásban követik egymást, aztán pedig következnek a pár közös képei.
2. Viccesebb életútfilm – Gyermekképekkel kezdődik, de ott már fel-fel tűnnek a családdal és barátokkal készített humoros képek is.
3. Közös képekből készült életút film – A pár felnőttkori közös fotóiból összevágott rövid film.
4. Jegyes fotókból készült film – Az esküvői fotós által a jegyes fotózás során készített fényképekből összeállított film.
5. Az esküvő napjáról készített film – Ez a film elsősorban nem az ifjú párról szól, sokkal inkább az esküvőn megjelent vendégekről és történésekről, pillanatokról.

A magyar esküvő szakma évzáró rendezvénye és díjkiosztó gálája. A rendezvényen mindenki részt vehet, aki jelenleg a magyar esküvői szakma bármely területén tevékenykedik és munkájával hozzájárul a Magyarországon szervezett esküvők sikeréhez. Melyet minden évben máshol rendeznek meg és más témát kap a rendezvény. És ahol a megelőző év díjazottjai látnak el bizonyos teendőket, mint műsorvezetés, zene szolgáltatás, fotózás, stb. Bővebben itt olvashatsz: www.hungarianweddinggala.com

Eleinte a megyeszékhelyeken és nagyobb városokban került megrendezésre egy-egy esküvő kiállítás, ahol az esküvő szakma különböző szolgáltatói – fotós, videós, ceremóniamester, zenekar, dj, sminkes és fodrász, esküvői ruha szalonos, rendezvényhelyszín, és más egyéb esküvői kiegészítőt kínáló – találkozhatnak közvetlenül és személyesen a megrendelőikkel azaz az ifjú párokkal.