Nem több, és nem kevesebb, mint amire épp szükség van az esküvőtökön

Esküvői szertartások

Polgári szertartás, templomi szertartás, kihelyezett egyházi szertartás – megannyi lehetőség, amelyek közül választhattok. Eskethet az anyaköyvvezető, pap, lelkész vagy akár a ceremóniamester is.

Időpontegyeztetés

A polgári szertartás menete

A házasságkötés fontos része a polgári ceremónia. Amennyiben ezt a pillanatot is a meghívott vendégekkel együtt szeretnétek átélni, alább olvashattok pár hasznos információt és tippet a szertartás előkészületeiről, menetéről, és a hagyományok eredetéről.

A templomi szertartás menete

Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlévő házasulók az egyházuk képviselője előtt és két tanú együttes jelenlétében személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. Jelenleg ma a Magyarországon a polgári házasságkötést ismerik el joghatályosan, számos országban az egyházi esküvő egymagában is érvényes.

A szimbolikus szertartás menete

A szimbolikus szertartás szerkezetét és nyelvezetét évi többszáz esküvő alapján úgy alakítottuk ki, hogy az a legjobban illeszkedjen minden helyszínhez, életkorhoz, kulturális háttérhez, beszélt nyelvhez és elvárásokhoz. Így elkerülhetőek a nem kívánt hatások és koncentrálhattok egymásra és a valódi értékeitekre a szertartás során.

A polgári szertartás menete

A polgári szertartás menete általában:

  • Bevonulás
  • Anyakönyvvezető hivatalos beszéde (itt nem szól zene)
  • Igenek kimondása
  • Gyűrűhúzás
  • Házassági anyakönyv aláírása
  • Szülőköszöntő
  • Anyakönyvvezető köszöntő beszéde
  • Pezsgős koccintás
  • Gratulációk fogadása

Polgári szertartás előtti teendők és tudnivalók:

A házasságkötési szándék bejelentése
A házasságkötési szándék bejelentésekor (mely a házasságkötés időpontját megelőzőleg maximum 12 hónappal lehetséges) az anyakönyvvezető ismerteti a házasulókkal a házasság törvényes előfeltételeit, esetleges akadályait. A házasulók a házassági szándékukat személyesen jelentik be, és erről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel, illetve feljegyzi az esküvővel kapcsolatos kívánalmakat, mint például zenei igények, műsor, egyedi kérések, melyeken később még változtathatunk, illetve bővíthetünk.
60 nap várakozási idő
Fontos változás az eddigiekhez képest, hogy 2014. július 1-et követően a házasságkötés időpontját az anyakönyvvezető kizárólag a bejelentéstől számított 60 nap utáni időpontra tűzheti ki. Ennek oka, hogy július első napjától a jelenlegi négyféle anyakönyvet egyetlen elektronikus adatbázisban kezelik.
A 60 nap várakozási idő alól csakis nagyon indokolt esetben adhat felmentést a jegyző (pl: a menyasszony terhessége). A házasságkötésre maximum a házasságkötés előtt 365 nappal, azaz 1 évvel lehet bejelentkezni, más esetbe az eljárást meg kell ismételni.
Okmányok

Anyakönyvvezetőhöz való bejelentkezéshez szükséges okmányok:

  • érvényes személyi igazolványt és lakcímigazolványt,
  • külföldi állandó lakhely esetén: magyar útlevelet és születési anyakönyvi kivonatot, illetve az állandó lakhely szerinti polgármesteri hivatal által kiállított igazolást nőtlen/hajadon családi állapotról,
  • elvált személy esetén szükséges még a jogerős válóperi ítélet,
  • özvegy családi állapot esetén pedig az előző házastárs halotti anyakönyvi kivonatának benyújtása kötelező

A polgári szertartás hagyományainak háttere:

Gyertyagyújtás: A ceremóniának nagyon szép része. A két külön álló gyertyával meg kell gyújtsátok a középső harmadik szál gyertyát, ezzel jelképezve további közös életetek kezdetét. Homokszórás: Ugyanazt jelképezi, amit a gyertyagyújtás. A két külön üvegcsében lévő, két különböző színű homokszemek összekeveredése jelképezi az életetek összefonódását. Ez az esküvői szokás Hawaii-ról ered, mely során a két különböző színű homokot kell összeöntenetek egy középső üvegbe. Bevonulás: Itt a lehetőségek tárháza szinte végtelen. Azt kell eldöntenetek első körben, hogy együtt vagy külön-külön kísérővel szeretnétek bevonulni. Amennyiben kísérővel, úgy a vőlegény vonul elsőnek be a kísérőjével, utána amennyiben vannak gyűrűvivő, koszorúslány(ok) és a menyasszony, természetesen ő is kísérővel. A gyűrűk behozatala történhet egy gyűrűvivő kislány vagy kisfiú által gyűrűpárna segítségével. A tapasztalat azt mondatja velem, hogy 3 éves kortól felfelé ajánlott e szerepkörre jelöltetek toborozni. Ha nincs ilyen kishölgy vagy fiatalember, akkor a szertartásvezető/anyakönyvvezető asztalán pihennek a gyűrűk a szertartás kezdetekkor. A férfiakra (vőlegény, férfi tanú(k), örömapák) kerülhet kitűző, a hölgyeknek a dekoros/virágos által elkészített kardíszt ajánlom. De a bevállalósabb hölgyek akár kitűzőt is viselhetnek. Szülőköszöntő: A szertartások egyik legmeghatározóbb része a szülők felé történő hálánk kifejezése. Itt az anyakönyvvezető/szertartásvezető gondolatait és köszöntőjét követően kerülnek átadásra a virágcsokrok a hála jelképei. Az Édesapáknak amennyiben nem szeretnétek virágot adni, úgy érdemes egy üveg borral kedveskedni. Elárulok egy TITKOT, a szülőköszöntő alkalmával, mikor a csokrokat és a borokat odaadjátok érdemes együtt odamenni az egyik szülőpárház, majd utána együtt a másik szülőpárhoz. Így garantáltan lencsevégre kerül, ahogyan anyutól és aputól szimbolikusan elbúcsúztok.

A templomi szertartás menete

Egyházi (RK) esküvő menete:

1. Bevonulás 2. Hívek üdvözlése 3. Könyörgés 4. Ószövetségei olvasmányok 5. Szentlecke 6. Evangélium 7. Házasságkötési szertartás 8. Eskü 9. Gyűrűk megáldása 10. Egyetemes könyörgések 11. Nászáldás, Záró áldás 12. Kivonulás
}

Időtartam

A katolikus esküvő általában 30 perc, nászmisével egybekötött szertartás esetén maximum 1 óra időtartamú. Református szertartás esetén 40-50 perc általában az esküvői ceremónia hossza.

A bevonulás sorrendje általában a következő: 1. A násznép lép be először a templomba és elfoglalja ülőhelyét. Az ültetés kétféleképpen történhet.
  • Menyasszony vendégei bal oldalra, vőlegény vendégei jobb oldalra.
  • Vegyesen, ahogy tetszik.
Mindkettőnél fontos, hogy a második sortól kezdődően elölről töltsék fel a sorokat, a fotók kedvéért! 2. Mikor a vendégek helyet foglaltak, bevonul a vőlegény a kísérőjével (édesanya, keresztanya vagy más közeli hői hozzátartozójával). 3. Őket követik a tanúk, majd a koszorúslányok és a gyűrűvivő kisgyermek (amennyiben van az esküvőn). A templomba utoljára lép be a menyasszony a kísérőjével (édesapa, keresztapa vagy más közeli férfi hozzátartozójával). A bevonulás alatt végig orgonaszó hallatszik.

A szertartás egyéb tudnivalói

A házasulandóknak mindig szem előtt kell tartaniuk, hogy az egyházi esküvő is számos hivatalos teendőt vonhat maga után. Ha minden papír rendben van, akkor is ajánlott a jegyeseknek legalább három, de némely vallás esetében akár hat hónappal az esküvő előtt jelezni  szándékukat, hiszen a legtöbb templomban nehéz szabad időpontot találni a nyári főszezonban. Az egyházi esküvőre készülő párok jó ha tudják, hogy a szertartásnak nincs díja (kivétel a frekventáltabb helyeket, mint a Mátyás templom, a Bazilika vagy a Jáki kápolna), tehát maga a „szolgáltatás” ingyenes. Azonban a szertartásnak vannak olyan tényezői amelyekért pénzt kérhetnek az egyházak. Jegyesoktatás A jegyespár az esküvő tervezett időpontja előtt pár hónappal jelentkezik a helyi lelkészi hivatalban időpont- és adategyeztetésre. Ezt követik a helyi lelkésszel folytatott beszélgetések (ún. jegyesoktatás), amelynek nincsen szigorúan kötött rendje. A beszélgetés legtöbbször az esketési liturgia megbeszélésével kezdődik és a jegyespárról szól: arról a szerelemről, amelyet egymásban és egymás által megtaláltak. Zene A kántor vagy a kórus a zenét szolgáltatja az esküvőn, őt tehát illik ezért megfizetni, mert ez számára is munka. Vihetünk persze saját orgonistát vagy zenekart, ha engedik. Díszítés A virág és a gyertya nincs ingyen, azt az egyháznak is pénzért kell beszereznie, úgyhogy vagy vegyünk meg magunk és díszítsünk vele a templomot, vagy bízzuk a helyi közösségre és fizessük ki az árát.

13 év

éve szolgálatban

sikeres esküvő